Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint a túlzottan sok időtöltés a televízió vagy a számítógépes játékok előtt, a napfény hiánya myopiát (rövidlátást) okoz a gyermekeknél.

Kutatói vizsgálatok alapján kijelenthető: ahhoz, hogy a gyerekek ne váljanak rövidlátóvá, legalább két-három órát kell eltölteniük egy nap közvetlen napfényben.

Az ausztrál kutatási tanács megállapította: a közvetlen napfénynek való kitettség segít szabályozni a szemgolyó gyermekkorban történő növekedését, ezzel jelentősen csökkentve a rövidlátás kialakulásának kockázatát.

A sötét őszi és téli hónapokban (főként többnapos esőzés után) mindannyian tapasztalhatjuk, hogy hangulatunk és közérzetünk nagymértékben függ a fénytől. Míg júniusban a napfényes órák száma naponta átlagosan 16 óra, januárban ez az idő napi 7 órára csökken. Nem csoda tehát, ha ilyenkor elfog bennünket a téli búskomorság. A lehangoltság mellett romlik koncentráló-képességünk, fizikai teljesítőképességünk, kedvetlenekké válunk, gyengül immunrendszerünk. Ilyenkor jelentősen megnő az infarktusok száma is. A természetes napfény, anélkül, hogy közvetlenül észlelnénk, óriási hatással van egész szervezetünkre. Nem csak az ébrenlét és az alvás ritmusát szabályozza, de hatással van a hormonrendszerre, szabályozza a vérnyomást és az anyagcserét, fokozza a méregtelenítő mechanizmusokat.

A modern életmód hatására sajnálatos módon jelentősen csökken a napfényadagunk, ugyanis az ébrenlétben eltöltött időnk mindössze 10 %-át töltjük a szabadban. Száz esztendővel ezelőtt ez az arány még 90 % (!) volt. A napfény jótékony szabályozó hatásához mindössze napi két-három, szabadban eltöltött óra elegendő.

Helyzetünket rontja, hogy a mesterséges fényforrások, különösen a fénycsövek hatása a méreghez hasonlatos. Ez a fényszmog egyes kutatók szerint legalább olyan káros, mint az elektroszmog. Több orvosi egyetemen (többek között a münsteri egyetemi klinikán) végeztek erre vonatkozóan vizsgálatokat, s megállapították, hogy a közönséges fénycsövek ugyanolyan hatásúak a szervezetre, mint a serkentők vagy a nyugtatók. A világos, fehér fény hatására hirtelen megemelkedik a vérben a stresszhormonok szintje, s megzavarja a tobozmirigy működését is. Ennek következményeként idegesség, agresszivitás és fáradtság jelentkezik a mesterséges világítás használatakor. Ez az állandó stresszhatás pedig megbetegíthet bennünket.

A mesterséges fény megbetegítő hatása annál erőteljesebb, minél kevésbé hasonlít a napfény teljes fényspektrumára. Sajnos a mai iskolák, irodák és más munkahelyek szinte kivétel nélkül neoncsövekkel vannak megvilágítva. Ezek fehér fényt bocsátanak ki, úgy, hogy mindössze 3-4, különféle hullámhosszú fényt kevernek ki fehérré. Ez azt jelenti, hogy a természetes napfényben megtalálható különféle hullámhosszú fények nagy része hiányzik a neonfényből. Ez a hiány pedig kifejezetten káros hatású.

Tény ugyanakkor, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknek az osztálytermében természetes fényt kibocsátó fénycsöveket működtettek, jobban tanultak, jobban teljesítettek a gyerekek, jobban tudtak feladataikra összpontosítani.

1983-tól ezeket a fényforrásokat a világ több országában hivatalos formában elismerték gyógyhatású termékként.

Míg az Egyesült Államokban már igen sok helyen (pl. kórházakban, iskolákban, stb.) több millió ilyen természetes fényforrást használnak, addig Európában még nem ilyen jó a helyzet. Főként a monitor előtti munka következtében gyakori a fejfájás, az égő, száraz vagy viszkető, könnyező szem, a kötőhártya-gyulladás, a migrén, a depresszió, valamint a vázizomzat, elsősorban a nyak és a vállizmok fájdalmai, görcsei, alvászavarok, stresszhelyzetek. A fényhiány és a fényszmog első jeleinek tekinthetjük a hirtelen fellépő szénhidrátéhséget, a fokozódó alvásigényt és a csökkenő libidót.

Az egyik legfontosabb hullámhossz, amely a hagyományos mesterséges fényforrásokból hiányzik, az ultraibolya (UV). Ultraibolya-hullámokat csak a nap fényére nagymértékben hasonlító fényű fényforrások bocsátanak ki, s e fényforrások gyógyhatásukat nem kis mértékben e hullámhosszú fénykomponensnek köszönhetik. A nemzetközi hírű berlini Charité egyetemi klinikán 50 szívbeteg páciensen végeztek vizsgálatokat, s az eredmények tanúbizonysága szerint az UV-fény hatására csökken a vérnyomás és a vér koleszterinszintje. A betegeket egyszerűen szolárium-csövekkel világították meg, négy hét alatt 12 alkalommal. Más vizsgálatok szerint három hét alatt mindössze 6 ilyen jellegű fénybesugárzás hatására jelentősen javul a hangulat.

A teljes fényspektrumot kisugárzó mesterséges fényforrás rendszeres használata is elegendő UV-fényt bocsát ki ahhoz, hogy hangulatunk derűs legyen. Az amerikai True-Lite mellett ma már léteznek európai gyártmányú, természetes fényt kibocsátó fényforrások is: nappalifény-csövek, biofénycsövek, teljes spektrumú fénycsövek.

Ezek az elsődlegesen Németországban beszerezhető valódi napfénycsövek a világítótestek foglalataiba helyezhetők és ugyanúgy használhatók, mint a hagyományos fényforrások. Az áruk átlagosan 25-50 %-kal magasabb, mint a hagyományos fénycsöveké, de élettartamuk a szokványos izzók és fénycsövek háromszorosa.

A különböző fényforrások hatása a diákokra

Egy kanadai kutatás során két éven át vizsgálták a fény hatását 327 diákon (10-12 éves gyerekek, 5 különböző iskolában).

A kutatás végeredménye: Minél jobb világítást alkalmaztak, annál jobbak voltak a gyerekek teljesítményei. A teljes spektrumú fénycsövekkel felszerelt osztályokban voltak a legjobbak az eredmények: „kevesebbet hiányoztak, gyorsabban nőttek és kevesebb fogszuvasodás volt” – írták a tanulmányban.

Egy másik tanulmányból, amelyet a szentpétervári pedagógiai intézet kutatásáról készítettek, kiderült, hogy két osztály diákjai közül azok, akik a teljes spektrumú fény alatt tanultak, kevesebb hibát ejtettek, mint a másik osztályban, ahol hagyományos fényforrást használtak. Ahol teljes spektrumú fényforrást alkalmaztak, ott a diákok gyorsabban reagáltak a fényre és a hangokra, jobb tanulmányi eredményeket mutattak és kevéssé voltak fáradtak.

Bizonyossággal kijelenthető, hogy a fény befolyásolja a növekedést, a viselkedést és a tanulásban elért sikereket a gyerekeknél.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO, az ENSZ-szel közösen, nemrég állásfoglalást adott ki a pozitív fény hatásáról: „Az UV-sugárzás profilaktikus (a betegségek megelőzésére szolgáló) alkalmazása nagyon hatékony különösen irodákban, iskolákban, ahol hiányzik a természetes nappali fény.” A WHO kifejezetten ajánlja a teljes spektrumú égőket iskoláknak (ezeket a fénycsöveket az amerikai egészségügyi minisztérium gyógymódként engedélyezte).

Fischer és Schneider, két elektrobiológus, bebizonyították, hogy a teljes spektrumú fénycsöveknek nincsen negatív hatása az emberi szervezetre, az emberre. A hagyományos fénycsövek és égők negatívan hatnak a hormonrendszerre, stresszhormonok (adrenalin és szteroid kortizon) termeléséhez vezetnek, ami állandó stresszhez vezet, fáradtságot és gyenge teljesítőképességet okoz.

Vannak iskolák, ahol már teljes spektrumú fénycsöveket használnak. Egy amerikai egyetem diákjai például sokkal éberebbek maradtak, lassabban merültek ki a nehéz feladatoknál, ha teljes spektrumú fénycsövekkel világítottak.

Azoknál a diákoknál, akik mesterséges megvilágítású termekben tanulnak, elsősorban télen hangulatváltozás, energiavesztés, ingerlékenység, szorongás, a depresszió növekedése figyelhető meg, csökken a motiváció a tanuláshoz és csökken a munkateljesítmény. Míg teljes spektrumú megvilágításnál a gyerekeknél a depresszió jeleinek jelentős visszaesését figyelték meg, ellentétben a hideg fehér fény esetében tapasztaltakkal.

A különböző nemzetközi kutatások eredményei, amelyek az iskolákban működtetett teljes spektrumú fénycsövekkel elért hatásokat bizonyították, lehengerlőek. Megszűnt a hiperaktivitás, a fáradtság, az ingerlékenység, a koncentrációs zavar, stb. A tanulási zavarokkal, extrém hiperaktivitással szenvedő diákok sokkal nyugodtabbak lettek, olvasással, tanulással kapcsolatos problémáik megoldódtak.

Azokban az iskolákban, ahol elkezdték használni a teljes spektrumú fénycsöveket és a falakat meleg színekre festették át, a diákok IQ-ja és a tanulmányi eredményük, tanulási teljesítményük is magasabb lett. Jelentősen csökkentek a fegyelmi vétségek, a gyerekek kétharmadával kevesebbet voltak betegek, más iskolák tanulóival szemben, ahol a hagyományos megvilágítást alkalmazták. Így elmondható, hogy a teljes spektrumú megvilágításnak pozitív hatása van az immunrendszerre is.

A TELJES SPEKTRUMÚ FÉNY ELŐNYEI